Beton és vasbeton szerkezetek zsaluzása és állványozása

Beton és vasbeton szerkezetek zsaluzása és állványozása

A beton és vasbetonépítés legfontosabb, építési segédszerkezete a zsaluzat és az azt alátámasztó állványzat.
A zsaluzat és azt alátámasztó állványzat készítésének célja:
− szerkezet geometriáját megadja
− biztosítsa, hogy a kezdetben képlékeny beton tervezett formájában megszilárduljon

Zsaluzatok anyagai, szerkezete:

A zsaluzatok alapvető feladata
− a szerkezet terv szerinti méreteinek, alakjának megadása
− a forma és a méretek – mérettűrési határok közötti – megtartása a betonozás ideje alatt, és a beton kellő mértékű megszilárdulásának időtartamára
A kellő mértékű megszilárdulásnak nevezzük az úgynevezett „zöldszilárdság”-ot. A zöldszilárdság az adott körülmények közötti kizsaluzhatósághoz elegendő.

A zsaluzatokkal szemben támasztott legfontosabb követelmények:
− a forma és mérettartás, kellő merevség
− a szilárdság, helyzeti állékonyság
− a technológiailag helyes bebetonozhatóság
− a könnyű és roncsolás mentes kizsaluzhatóság
− a lehetőségek szerinti többszöri felhasználhatóság, tipizálhatóság

Kizsaluzási időre vonatkozó előírások:

A jelenlegi építési gyakorlat számára a kizsaluzási időre vonatkozó pontos leírást a szabványok nem tartalmazzák. Használható előírást a zsalurendszereket gyártó cégek adnak.
Megadják a 8 N/mm2-es legkisebb beton nyomószilárdsági értéket. Ez az érték arra vonatkozik, hogy a zsalutábla leválasztása a beton felületről biztonsággal lehetséges. A beton felülete, élek, sarkok épek maradnak a kizsaluzás során fellépő mechanikai igénybevételek esetén. A PERI zsalurendszer a födémvastagság függvényében határozza meg a kizsaluzási szilárdságot.

A kizsaluzási idő megállapítását befolyásoló tényezők:
− A zsalutábla tapadási, formaleválasztási képessége
− Nyomott vagy hajlított a szerkezet
− Milyen igény van a nyersbeton felületével kapcsolatban?
− Milyen statikai igény merül fel a kizsaluzott szerkezettel kapcsolatban?
− Milyen a beton összetétele?

A beton- és építéstechnológia kétféleképpen kezelheti a kizsaluzással kapcsolatos dolgokat:
− A megadott technológia mellett, az időjárási viszonyokat figyelembe véve, mennyi az optimális kizsaluzási idő
− Egy adott kizsaluzási időhöz, megadott körülmények között, milyen betontechnológia szükséges, hogy a kizsaluzás biztonsággal végrehajtható legyen

A kizsaluzási idő csökkentésének technológiai eszközei
− Nagyobb kötéshőjű cement
− Kisebb víz/cementtényező
− Nagyobb cementtartalom
− Kötésgyorsító adalékszer
− Formaleválasztó célszerű megválasztása
− Hőszigetelő takarás

Módszerek kizsaluzási idő megállapítására:

Próbakizsaluzás:
− Ez a módszer csak nyomott szerkezetek esetén célszerű. A próbakizsaluzáskor keletkező esetleges felületi betonhibákat utólag ki kell javítani.

Roncsolás-mentes szilárdság becslése:
− Főleg hajlított szerkezeteknél és előírt teherbírást elérő szerkezetek kizsaluzásánál alkalmazzák.

Szerkezetekkel együtt tárolt próbatestek vizsgálata:
− Statikailag indokolt esetekben a tervező kérésére, vagy a kizsaluzás megkezdéséhez tervezői hozzájárulásához szükséges módszer.

Egyenértékű kor számítása hőmérsékletméréssel
− Környezeti hőmérsékletmérésből, illetve a szerkezet belsejében végzett hőmérsékletmérésből áll.

Zsaluzatok elemei:

– Zsaluhéj (a betonfelülettel érintkező forma)
– Bordák, kalodák (a zsaluhéjat merevíti, összefogja)
– Átkötések (függőleges zsaluhéjak összekötését, távtartását biztosítja)
– Megtámasztó állványok (függőleges zsaluzatot támasztják meg)
– Alátámasztó állványok (Vízszintes zsaluzatok alátámasztását biztosítják)
– Ferde merevítők (Az állványok stabilitását, és teherelosztását biztosítják)
– Emelő és leeresztő szerkezetek (bezsaluzáskor magassági beállítás, kizsaluzáskor leeresztés a feladatuk), pl.: ékpárok, csavarorsós emelők.

A zsaluzatot és az alátámasztó állványzatot
− gyakorlati tapasztalatok alapján kialakult méretű, keresztmetszetű anyagokból készíthetjük 6 méteres fesztávig és 6 méteres magasságig
− nagyobb méretek és a szokásostól eltérő terhek esetén pedig méretezni kell

A zsaluzatot és állványzatot érő erőhatások közül közvetlenül a zsaluhéjat is terheli
− a friss beton súlya és/vagy hidrosztatikai nyomása
− a munkások és munkaeszközök
− a tömörítésből adódó dinamikus hatások

Az alátámasztó állványzatot érő hatások:
− a friss beton súlya
− a tömörítésből adódó dinamikus hatások
− a szél nyomása
− a munkások és munkaeszközök okozta terhelés

A helyesen kialakított és méretezett zsaluzat és támasztó állványzata a rájuk ható terheket biztonságosan és káros alakváltozások nélkül képesek elviselni.
Hagyományos zsaluzatok és állványzataik
Az egyedi jellegű beton és vasbeton szerkezetek hagyományos építésénél leggyakrabban a fát alkalmazzák. A felhasznált fa – legtöbbször fenyő fűrészáru – legalább II. osztályú legyen.

Fából készült zsaluhéjak

A fából készült zsaluhéjak általában többször felhasználhatóak, visszanyerhetők.

Zsaluhéj anyaga, kialakítása:
− általában 24 mm vastag gyalulatlan deszkát használnak
− a deszka lehetőleg 12 cm-nél szélesebb ne legyen, mert a nedvesség hatására vetemedik és ismételt felhasználásra alkalmatlanná válik
− az elemek között 2 milliméter hézagot szükséges hagyni mert a fa a nedvesség hatására a térfogatát növeli
− a zsaluhéj simaságát fokozni lehet gyalulással, fémlemez, műanyaglemez borítással vagy rétegelt lemez felhasználásával
− a gyalult zsaluzati deszkaelemeket szükség esetén árok-eresztékes kapcsolattal és a széleken hidegen alakított fémszegéllyel készítik
− a műfa zsaluhéjakat korszerű anyagfelhasználás jellemzi: (például a hazai BUFA rétegelt lemez belső rétegei cserfából, a külsők bükkfából állnak, rétegszáma 14-17, ragasztó alapanyaga vízben oldhatatlan műgyanta, táblamérete 125×300 cm, vágási felületét a beépítés előtt vízálló gyantával kell bevonni);
− a fa zsaluhéjakat a betonozás előtt be kell nedvesíteni, vagy zsaluleválasztó bevonattal szükséges ellátni

Bennmaradó zsaluhéjak:
Héjzsaluzat néven ismert a szakmában a betonból, műkőből vagy kerámiából, előregyártott és a betonozást követően végleges felületet eredményező elem, amelynek betonnal érintkező felületét a jobb tapadás érdekében gyakran bordázottan alakítják ki. Vasbeton oszlopok esetében héjzsaluzat lehet például a rostcement csőköpeny. (Bennmaradó zsaluzatról beszélünk akkor is, ha a zsaluzatot a betonozást követően nem tudjuk eltávolítani /pódiumok, szobortalapzatok, lépcsők).

Zsaluzatok fejlődése, síkzsaluzati rendszerek

A klasszikus zsaluzatokat az alábbiak szerint fejlesztették
− a zsaluzatok anyagában
− szerkezeti kialakításában
− elemeik méretnövelésében
− kapcsolási módszereiben
Már a hagyományos faanyagú zsaluzatok készítése során is gyakran a kizsaluzásnál keletkező hulladék deszkából állították össze a célnak megfelelő, szegezett kötésekkel kialakított táblákat.
Meggyorsították és leegyszerűsítették a hagyományos zsaluépítést, az üzemekben készített, előregyártott zsaluhéjakkal, táblákkal.

Jellemzőjük:
− kétoldalt gyalult, árok-eresztékes deszkákból készült
− a táblák impregnálása lenolajjal történt
− a rövidebb oldalain – hevederek helyett – hidegen megmunkált acéllemezzel szegélyzett
− egy-egy 0,19-0,75 m2 méretű tábla acéllemez szegélyben 2-2 előfúrt lyuk szolgálta a biztonságos és roncsolásmentes szegezés, szegtelenítés lehetőségét.

Kifejlesztették a táblaméretek növelésével, a zsaluzási munkát termelékenyebbé tevő:
− kistáblákból összerakható
− fekvő- és állótáblás
− nagytáblás zsaluzati rendszereket.

Öntött falak táblás zsaluzása

Általánossá vált a daruk használatának a lehetősége, és egyben a kevesebb élőmunka igény indította el azt a feljődési lehetőséget, hogy egyre nagyobb, akár 40-50 m2-t is elérő felületű, minél nagyobb egységekben áthelyezhető zsaluzatokkal oldják meg a betonfalak építését.

A nagytáblás zsaluzatok jellemzői:
− egyben emelhető, áthelyezhető
− teljes felületű, merevített zsaluhéjból áll
− a zsaluhéj merevítése vízszintes és/vagy függőleges, gyakran rácsos megoldású
− a zsalutáblákat állítható ferde támaszok rögzítik
− betonozó munkaszintek egészítik ki a rendszert

A táblás zsaluzatok zsaluhéja
− faanyagú (gyalult, árok-eresztékes)
− rétegelt „műfa” építőlemez, előtét zsaluzatként 6-8 mm vastag
− vastagabb 14 -20 mm-es változatokban
− acéllemez 2-4 mm lemezvastagsággal.

Nagytáblás zsaluzatok
A hazánkban ismert:
− NOE COMBI
− Hünnebeck
− „AZ” tartók,
− BATIMETAL